Hamis okozat

A keresőoptimalizálás során gyakori, hogy a találati lista elején lévő oldalakat, honlapokat alaposan átvizsgáljuk, azok tartalma, felépítése, körülményei alapján vonunk le a Google működésével kapcsolatos következtetéseket. Mivel a Google algoritmusa egy fekete doboz, emiatt kénytelenek vagyunk tapasztalati úton tanulni.

Szerintem ez egy rendkívül izgalmas feladat. Igyekezzünk tanulni mások megoldásaiból!

Eközben persze nem árt tisztába lenni azzal, hogy szembekerülhetünk olyan összefüggésekkel is, amelyek valójában csak első látszatra tűnnek helyesnek, és igazából egyáltalán nem biztos, hogy helyezésfüggő megállapításokat találtunk.

Korreláció vs. kauzalitás

Két fogalmat érdemes most megismerni.

Korreláció: Két tetszőleges jelenség közötti kapcsolat nagyságát és irányát jelzi (illetve ezek egymáshoz való viszonyát). Azaz vizsgáljuk, hogy a két jelenség független-e egymástól vagy sem? És, ha függnek egymástól, akkor milyen mértékben? (Bővebb leírás a Wikipédián.)

Kauzalitás: Más néven oksági összefüggés. Egymással összefüggő jelenségek jelölésére használt fogalom, az egyik jelenség (ok) kiváltja a másikat (okozat). Használják még az ok - okozati összefüggés vagy okozati összefüggés kifejezést is. (Bővebben itt.)

Fontos kiemelni, hogy a korrelációból nem következik a kauzalitás. A hamis okozat elnevezésű érvelési hiba éppen erre hívja fel a figyelmet.

Néhány ismert példa hamis okozatra

Valószínűleg csak urban legend, ám annak egy kifejezetten vicces példája, hogy Amerikában a 70-es években megvizsgálták, hogy mi az összefüggés aközött, hogy a tűzeseteknél mekkora a keletkezett kár, illetve hogy hány tűzoltót küldtek ki a helyszínre? Megállapították, hogy minél több tűzoltót küldtek a helyszínre annál nagyobb volt a kár. Tehát későbbiekben nem kell kiküldeni annyi tűzoltót, és akkor a kár is csökkenni fog! Természetesen könnyen belátható, hogy oksági összefüggésekről nem beszélhetünk, figyelembe kell venni egy harmadik nagyon fontos tényezőt, a tűz nagyságát is.

Egy másik klasszikus példa szerint a mikrohullámú sütő használata meghosszabbítja az életet, mondván kimutatható az összefüggés az egyes országokban átlagéletkor és az egy főre jutó mikrohullámú sütők száma között. Itt is könnyen látható, hogy a harmadik fontos tényező az adott ország jóléte.

Miért érdekes ez különösen a keresőoptimalizálásnál?

SEO témakörében az ilyen hibák szerintem kifejezetten gyakoriak. Ez leginkább abból következik, hogy nincsen egyértelmű visszajelzés. Valamit módosítasz, hetek vársz, és figyeled a helyezéseidet. Csak gondoljunk arra, hogy vajon hány olyan SEO-s okosságot hallottunk már, amelynek a valóságtartalmát mi magunk is megkérdőjeleztük? Ám ennek ellenére úgy voltunk vele, hogy ártani biztosan nem árthat. És mivel amúgy is sok energiát fektettünk a honlapunk jobb helyezésének elérésébe, így plusz egy fejlesztésként megoldottuk az általunk is kétesnek bizonyult feladatot.

Ezután, ha valaki vizsgálja a mi honlapunkat, akkor látja, hogy jó eredményeket értünk el, és talán hiheti azt, hogy emiatt. Miközben a számtalan beleölt munkaóra miatt vannak jó helyezéseink, amelyek valóban jobbá tették az oldalainkat, függetlenül a kétes SEO okosságtól.

Példának okáért többen gondolják azt, hogy megéri a domaineket hosszabb időre beregisztrálni. Vajon tényleg van ok-okozati összefüggés?

Valószínűleg számtalan hamis okozat található ezen a honlapon is, illetve úgy általában a keresőoptimalizálással foglalkozók érveléseiben. Emiatt érdemes mindent kis fenntartással kezelni!